A gerinc osteochondrosisa

A gerinc osteochondrosis a gerinc degeneratív betegsége (azaz a szövetek fokozatos pusztulásával és működésének megzavarásával jár). A fő változások a csigolyaközi lemezhez kapcsolódnak (a csigolyák között elhelyezkedő rugalmas képződmény, amely egyfajta lengéscsillapító, amely lágyítja a csigolyák egymáshoz viszonyított ütéseit és rezgéseit járás közben). Osteochondrosis esetén a csigolyaközi porckorongok érzéketlenné válnak, megkeményednek, és gyakran kinyúlnak a gerinccsatornába, ahol magát a gerincvelőt vagy annak gyökereit összenyomhatják, ennek megfelelő panaszokat (kar- és lábfájdalom, hátfájás, a végtagok bőrének zsibbadása) okozva.

A gerinc osteochondrosisának tünetei

• Fájdalom a hátban és a nyakban: különösen este, fizikai aktivitás után.
• Fájdalmas feszültség érzése a hát egyes izmaiban.
• Bőrzsibbadás a karokon vagy lábakon (ujjbegyek vagy külön csík formájában a bőrön).
• A karok vagy lábak izmainak gyengesége.
• A karok és lábak izmainak sorvadása (elvékonyodása).
• Szédülés, fejfájás: amikor az agyat ellátó vertebralis artéria összenyomódik a nyakcsigolyák között.

Űrlapok

• Attól függően, hogy a gerinc melyik részén lokalizálódnak a legnagyobb változások, a gerinc osteochondrosisának következő formáit különböztetjük meg:
  • a nyaki gerinc osteochondrosisa;
  • a mellkasi gerinc osteochondrosisa;
  • az ágyéki gerinc osteochondrosisa.
• Az intervertebralis lemezben (a csigolyák között elhelyezkedő rugalmas képződés) bekövetkezett szerkezeti változásoktól függően a gerinc osteochondrosisának következő szakaszai különböztethetők meg:
  • 1. szakasz: a porckorongmag intradiszkális mozgása (sűrű képződés a közepén) a szél felé;
  • 2. szakasz: repedések megjelenése a porckorong rostos gyűrűjében (kötőszövetből áll) és a gerinc instabilitása (túlzott mobilitás);
  • 3. szakasz: a porckorong teljes szakadása, sérv formájában a gerinccsatornába való kiesésével, a gerincvelő gyökereinek esetleges összenyomódása;
  • 4. szakasz: durva változások nem csak a csigolyaközi lemezekben, hanem a környező szövetekben is (csontszövet túlnövekedése, a csigolyák erős patológiás rögzítése egymáshoz).

Okok

• Túlzott stressz a gerincen:
  • foglalkozási veszélyek: nehéz emelés (pl. rakodógépeknél), hosszú távú munkavégzés statikus (mozdulatlan) helyzetben;
  • túlsúly, ami növeli a gerinc terhelését;
  • túlzottan nagy tárgyak emelése (túlzottan nehéz).
• Gerinc sérülések: csigolyatörések, szalagszakadások.
• Örökletes okok: hajlam a csigolyák és az azt körülvevő szövetek (szalagok, csigolyaközi lemezek) táplálkozásának fokozatos megzavarására.

Diagnosztika

• A panaszok és a kórtörténet elemzése:
  • mióta tapasztalt először hátfájást, kéz- és lábujjak zsibbadását és egyéb panaszokat?
  • hogy a munka vagy a háztartási tevékenységek összefüggenek-e nehéz tárgyak emelésével, a hát és a nyak mozdulatlan helyzetének hosszú távú fenntartásával (íróasztalnál ülve stb.).
• Neurológiai vizsgálat: neurológiai rendellenességekre utaló jelek felkutatása (a karok vagy lábak érzékenysége, a gerinc görbülete, fájdalom a hát és a nyak izmainak tapintásakor).
• Gerinc röntgen: ezzel a módszerrel egy vagy több síkban vizsgálható a gerincoszlop szerkezete, kimutatható a csigolyaközi porckorong elvékonyodása (a csigolyák között elasztikus képződés), a gerinccsatorna felé való kitüremkedésük, valamint a gerinc csontszövetének marginális növekedése (osteophyták), amelyek szintén a fájdalom és a gerinc érzékszervi károsodásának és a gerinc gyökér károsodásának következményei.
• A gerincoszlop CT (számítógépes tomográfia) és MRI (mágneses rezonancia képalkotás) a nyaki és a gerincvelői régiókban: lehetővé teszi a gerinc és a környező szövetek (csigolyaközi porckorongok, szalagok) szerkezetének rétegről rétegre történő vizsgálatát, valamint a csigolyaközi porckorongok elvékonyodásának, a porckorongsérv meglétét és méretét.

A gerinc osteochondrosisának kezelése

• A gerinc terhelésének korlátozása (ne emeljen nehéz tárgyakat).
• A terhelés megfelelő elosztása a gerincen: például a táskákat ne egy kézben hordja, hanem mindkettőben, ami egyenletesebbé teszi a terhelést.
• A hát és a nyak-gallér területének masszázsa.
• Fizikoterápia: a gerinc izmait erősítő gyakorlatsor.
• Úszás.
• Akupunktúra: a csigolyaközi porckorong helyi szövetpusztulási folyamatainak befolyásolása speciális kis tűkkel végzett injekciók segítségével.
• Fájdalomcsillapítók.
• Izomfeszültséget csökkentő gyógyszerek (izomrelaxánsok).
• Előrehaladott folyamatokhoz (gerincgyökerek összenyomásával járó sérv prolapsusa), sebészeti kezelés (csigolyaközi porckorong eltávolítása, a gerinc érintett részének rögzítése).

Komplikációk és következmények

• Krónikus hátfájás.
• Bénulás (gyengeség a karokban vagy lábakban).
• Rossz agyi keringés (amikor az agyat ellátó vertebralis artéria összenyomódik a nyakcsigolyák között).

A gerinc osteochondrosisának megelőzése

• Kíméletes munkarend: mérsékelt súlyemelés, túlzottan nehéz tárgyak emelésének megtagadása, időszakos változások a fizikai és szellemi munkában (a gerinc „nyújtása”).
• Aktív kikapcsolódás.
• Torna, reggeli gyakorlatok: a gerincoszlopot érintő egyszerű gyakorlatok napi végzése (törzsfordulatok, enyhe hajlítások).